Önképző körtől – a szakkörökön át – az IRODALMI SZÍNPADIG

2017. szeptember 18.

A Petőfi Gimnázium szellemi arculatához markánsan hozzátartozik a színjátszók tevékenysége. Évtizedek óta különböző neveken (Irodalmi Színpad, Színjátszókör, Színjátszók) lépnek fel vállalkozó szellemű diákjaink. A kezdetek krónikáját és az Irodalmi Színpad első fénykorának történetét maga az alapító, dr. Ibos Ferencné (Kati néni) írta meg.

I. Az 1940-es, 50-es évek

-1892-ben Csáky Albin kultuszminiszter rendeletével  létre jöhetett egy új első kerületi gimnázium.

Teljesen önállóvá csak 1900-ban vált. Alpár Ignác  tervezte  az  iskola épületét.

Ez akkor nagyon modern épület volt. Ma is az, csak a harmadik emeletet vitte el a második világháború.

A tantermeken kívül helyet kapott a ,,Szechenyi,, Önképzőkör és a Szavalókör is.

Az önképzőkörök szervezője Császár Elemér Tanár volt, az iskola kulturális életét is Ő irányította az akkor már Verbőczy névre keresztelt iskolában.

Fontos volt a zene, ének, testnevelés – hosszú lenne a sor – az Önképző körökben a saját  versüket, írásaikat egymásnak bemutathatták az iskolai ünnepélyeken is.

A színjátszás is érdekelte volna az akkori diákokat, de nem volt színházterem, és nem járhattak ide gimnazista lányok sem. Ha mégis pl. karácsonyi ünnepélyen lány is kellett,

akkor kölcsön kérték, de az énekkarba is a Szilágyi leánygimnázium Igazgatójától.

Pedig sok tehetség tanult itt, pl. Szendrő József jó verseket írt, színész is lett.

Hegedűs Tibor színház és film rendező, Ferencsik János  zenész.

Kiváló polihisztor, tudós tanáraik voltak az egyre népszerűbb iskolában. ( Grexa Gyula, Balázs Sándor, Baumgartner Alajos)

II. A 40-es – 50-es évek végén megváltozott a tantestület, a háború is közbe szólt, romokat hagyva maga után.

A romokat eltávolították, a tanítás is megindult, de a fiúk vágytak örömre, vidámságra is a tanuláson kívül. Színjátszást szerettek volna, de a koedukációt nem engedélyezték hivatalosan.

1953-ban Eprjessy Lászlóné tanárnő sok férfi tanárt megelőzve a márciusi ünnepélyen bemutatta Illyés Gyula Fáklyaláng című drámáját.

Ez az ünnepély is a Petőfi napokhoz kapcsolódott, amely mindig színvonalas versekkel és zenei előadásokkal csak dicsérendő.

Abszinger Gyula tanár karénekre tanította a kölcsönkért lányokat és a fiúkat.

Munkája áldozatos volt, zenekart is szervezett.

A koedukációra 1963-ban került sor.

III.  Az Irodalmi Színház korszaka

1963-ban azzal kezdtük, hogy megbeszéltük a Színpadra jelentkezőkkel, hogyan, mit, milyen érdeklődőkkel induljunk.

Megállapodtunk a következőkben:

-  csak magyar irodalmi műveket adunk elő

-  csak vígjátékokat, komédiákat kiváló írók műveik közül.

    (csak kivételes alkalmakkor nem.)

-   Mielőtt felvételre sor kerül  meghallgatjuk a jelentkezőt.

-  A zsűri döntése nagyon fontos.

-  Zsűritag minden felvett színjátszó.

Ezt a megállapodást mindenki elfogadta és megtartotta. De a fel nem vett, a színházat szeretőket sem engedtük el.

Ők lettek – szívesen – sőt örömmel vállalták a súgást,  színpad berendezését, a kellékek beszerzését.

Hegedűs Tibor színházi  főrendező lelkesen segített nekünk színdarabot rendezni.

Legalább egy évig a próbákon is irányította a rendező tanárt.

Minden előadáson ott volt.

Köszönet érte!

A legtöbb problémát a színjátszók beszéd készsége okozta, az artikuláció. ( A beszéd tagolása)

Az első művet Petőfinek szántuk. Ez így volt érdekes is, helyes is.

Címet Mi adtunk: ,,Petőfi vádlóinak és védőinek vitája."

Petőfi vádlóinak és védőinek vitája nagyon aktuális volt. A szövegeket nem Mi írtuk hanem részben a korabeli kritikusok az akkori  sajtóban  kinyomatták, részben maga a költő verseivel védte meg magát ill. költészetét.

Nagyszerű volt az előadás. Elő kellett adni több kerületi iskolában is. Nyomtatásban pedig megjelent a Petőfi Gimnázium 1892-1967 jubileumi emlékkönyvében.

Ekkor tűnt fel Ivánka  Csaba aki színművész, rendező lett és a  húga Ivánka Mária sakk bajnok és Helyei László tanuló aki sajnos itt hagyott minket.

Mindig bejött szeretett gimnáziumába  amikor hívtuk később. Nagy tehetség volt,  remek orgánuma hangja  különlegessége  miatt is.

Gimnáziumunk 75. fennállásának évfordulóján a Madách Színházban bemutattuk Németh László: ,,Petőfi Mezőberényben,, című egy felvonásosát. Komoly feladat volt a szöveg is, a színjátszás is.

Mezőberényből indult el Petőfi Bem Apóhoz mert hívta, csak Őt hívta.

Mindenki, a családja sem akarta elengedni de Ő menni akart. Ez volt az utolsó útja.

Garamvölgyi György már egyetemista színjátszónk megrendítően alakította a költőt.

A hatvanas években a színjátszókat többnyire iskolán belül és kívül is versek előadására kérték fel.

A vidám színházi mű késett.

1968-ban Madách Imre  ,,Civilizátorát,, remek komédiáját adtuk elő a tornaterembe. Sokan nem akarták elhinni, hogy Madách komédiát is tudott írni. Ő ebben a művében a bürokráciát, a Bach rendszert gúnyolta ki. Ezt a színjátszók is élvezték a közönség pedig kacagott.

A Civilizátor után Illyés Gyula: ,, Az orsók ürügyén,, című nagy és fontos verse következett. Többször előadtuk iskolán kívül is. Szerepelt benne Ivánka Csaba, Helyei László, Kalocsai Miklós is.

Iskolánk (Verbőczy)  tanárának, írójának Balázs Sándor két mulatságos jelenetét  és tanítványának aki író lett Bárány Tamásnak humoros írásait. Biológiai előadóban.

1973-ban meghívást kaptunk más diák színjátszókkal együtt a Helikon ünnepségére.

Ezüst éremmel és oklevelekkel tértünk haza.

1975-ben Vörösmarty Mihály ,, Csongor és Tünde,, művét mutattuk be. Pathó István színjátszó  igazi Csongor  volt, nagy sikert aratott. Később Ő is színész lett.

1976-ban Nagy Lajos ,,Pincenapló,, című művét dramatizáltuk. A háború borzalmait átélték a színjátszók és iskolai közössége. Ezzel a színművel a budapesti színjátszó fesztiválon különdíjat nyertünk.

Két komédia következett a komoly művek után. A diák közönség kívánsága volt, hogy adjuk újra elő a ,,Kocsonya Mihály házasságát,, és az ,,özvegy Karnyónét,,

Nagy siker volt Csokonai .

1987-ben levelet írtunk, de postára nem adtuk ezt sem fel, a választ sem postán jött meg. Az akkor üldözött erdélyi írónak, Sütő Andrásnak a beleegyezését kértük, hogy  előadhassuk a  ,,Pompás Gedeon,, című komédiáját itt az iskolában. A válasz igen volt és Sütő András később egy levélben megköszönte az előadást.

A postás egy petőfis tanár volt.

A hetvenes – nyolcvanas  években  több vidám de klasszikus  írók régebbiek és maiak jelentek meg az Irodalmi Színpadunkon. Így például  Kisfaludi  Károly vígjátékát adtuk elő a ,, Három egyszerre,, címűt.

A játék főszereplője Ottlik Ádám volt, partnere Rudolf Teréz.

Tehetségük itt mutatkozott meg először : színészek lettek.

Lendvai Zoltán pedig rendező, ez volt az első színpadi rendezése.

Páskándi Gézával , akit személyesen is ismertünk ,,Diákbolondító,, című vígjátékának előadására belegyezett, és a bemutatóra is eljött. Többször meghívtuk beszélgetésre.

A vígjátékában  Csokonait idézte elénk. Vidámság, szeretet de érthetetlenség együtt jelenik meg a műben.

A főszerepet egy esti tagozatos fiatal ember alakította: Schramek Géza  aki színész lett.

Szerencsénkre több tehetséges színpadra születetett tanuló járt a Petőfibe.

Mindegyik tagja lett az Irodalmi Színpadnak és főszereplők lettek.

Csonka Endre (András) Ottlik Ádám, Rudolf Teréz.

1981-ben Illyés Gyula ,,Tűvétevők" című komédiájában szerepelt először Csonka Bandi az első osztályos diák.

1982-ben Déry Tibor ,,Talpsimogató" című vígjátékának talpsimogatóját szintén Ő játszotta – remekül.

Ebben az évben még egy elismert színházi előadásunk volt. Tamási Áron  ,,Énekes Madár" című vígjátéka.

Nagyon sok elismerést kaptunk érte.

Csonka Bandi remekelt Rudolf Terézzel, és mindez három tantermű dobogón történt.

Csonka András és Fonti (akkor Kumin) Krisztina szintén kétszemélyes darabot adtak elő Karinthy Ferenc ,,Gellérthegyi Álmok" című művében. Nem vígjáték volt ez , hanem az író szándékát fejezte ki: a háború, az üldözés ellen lépett fel.

A nyolcvanas években, amely nagyon mozgalmas volt mégis komédiát adtunk elő: Illyés Gyula  ,,Bolhabál"  című komédiájának főszereplője Ottlik Ádám volt

Szép Ernőről semmit nem tudtak a színjátszók sem. Ezért is előadtuk a ,,Május" című vidám, humoros jelenetét. A színpadon csak egy pad kellett . Ezt cipelték fel a fiúk az előadáshoz és cipelték vissza.

1992-ben Illyés Gyula ,,Bölcsek a fán" című vígjátékát adtuk elő, amelyet az iskola centenáriumán újból bemutattunk. Előadtuk a MOM színháztermében.

A kilencvenes években befogadtuk tagnak Beliczay Balázst akiből sikeres humorista lett, pedig színész is lehetett volna.

1996-ban Herczeg Ferenc ,,Balatoni rege", című játékát adtuk elő – ez a rendező tanár búcsúja volt.

A mű főhősei Mátyás Király és Kinizsi Pál. Ez a mű mese is, igaz is. Siker volt de színjátszásra alkalmas terem még mindig nem volt. Mátyás Király szerepét  egy új tehetséges, színésznek készülő harmadik osztályos fiú Gál Kristóf játszotta sikerrel.

Ezután is tovább élt és élt még ma is az Irodalmi Színpad. Több tehetséges tanár rendezését, színműveket nézhetnek a diákok és tanulhatnak közben is.

Így például kitűnően rendeznek: Kiss Éva, Takács Éva, …

Ez öröm.

Az szomorúság, hogy nagyon tehetséges és színészként is elismert felnőttek, akik itt kezdték a színészetet már nincsenek közöttünk. Mátyás Király – (Helyei László), Kalocsai Miklós, Ivánka Csaba hiányoznak a mai színházakban.

Hegedűs Tibor főrendező, érdemes művész is, aki motorja, segítője volt az Irodalmi Szinpad létrejöttének és sikereinek.

Leányszínjátszók akik éveken játszottak és nagyon tehetségesek voltak:

Jankovics Mónika, Lifka Eszter, Simkó Edit, Rudolf Teréz, Fonti Krisztina

Dr. Ibos Ferencné

nyugalmazott rendező tanár az Irodalmi Színpad vezetője
nyugalamzott –igazgató helyettes