I. Júlia bál

 

 

A Petőfi Sándor Gimnázium 2025. február utolsó farsangi hétvégéjén szervezte meg az első Júlia bált. A cél a hagyományteremtés: megőrzendő hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy összehívjuk egy báli rendezvényre a nevelőtestület tagjait és a szülőket, hogy csodás környezetben, színvonalas műsor és gazdag büféválaszték mellett töltsenek együtt egy jó hangulatú estét. A vágyunk az volt, hogy a gyerekek nevelésében részt vevő felnőttek ismerkedjenek, társalogjanak, táncoljanak, mulassanak közösen, hiszen mindannyian együtt tevékenykedünk a közös célon: gyermekeink testi-lelki-szellemi fejlődésén, jólétén, jövőjük formálásán.

A bál elnevezése tükrözi a szervezők céljait. A névadónkat, Szendrey Júliát hazánkban senkinek nem kell bemutatni: Petőfi Sándor feleségeként alakja eggyé vált a szerelem és a magyar szabadság eszméjével. Kevesen tudják azonban, hogy kapcsolatuk nem csupán egy szerelem és egy szabadságharc története, hanem egy értelmiségi pár története is. Az írás mindekettőjük életének szerves része volt, Júlia naplóját, leveleit a magyar irodalom értékes kincsei között tartjuk számon. Az ő alakját szeretnénk megidézni a mostani első és – reményeink szerint – a jövőben megrendezendő számos Júlia bállal: ahogyan Szendrey Júlia személye Petőfi múzsája volt, úgy szeretnénk mi is a Petőfi gimnázium szellemi múzsájává tenni a rendevényt, amely minden évben kiemeli iskolánkat a hétköznapokból, és üde kulturális színnel, jókedvvel és tartalmas élményekkel tölti meg közös életünket.

A helyszínünk a Budavári Önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott MáraiKult rendezvényközpont volt, amely méltó keretet adott a bálnak: a pazar történelmi épület csodásan felújított tereiben öröm volt a szemlélni báli forgatagot.

A bál fővédnökségét Fodor Artur úr, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere vállalta. Maga is volt petőfis diákként kedves szavakkal méltatta a kezdeményezést, és megosztott néhányat szép petőfis emlékei közül. 

Megnyitó beszédében Török Csaba igazgató úr fogalmazta meg a bál legfőbb célkitűzését: egy nagy hagyományokkal bíró, budai főgimnázium valódi, régi hagyományú bálja a folytonosság, és korok, divatok fölött átívelő kulturális kontinuum hordozója.

Diákjaink és tanáraink igen magas színvonalú műsorral készültek, a fiatalok is profihoz méltó felkészültséggel és oldottsággal léptek színpadra számos műfajban, prózával, verssel, tánccal, zenével. És mivel mással kezdődhetett volna az esemény, mint Szendrey Júlia és Petőfi szerelmét idézve: Stark Bernadett és Németh Vince, a színjátszókör tagjai, a híres pár verseiből és naplóiból adtak elő részleteket. A gimnáziumban méltán nagy hagyományú színjátszócsoport többi tagja is fellépett idei produkciójuknak, Csiky Gergely Buborékok című színművének egy részletével. De valóban minden előadóművészeti ág képviselve volt az est műsorában: Timár Tímea énekművész, iskolánk énektanára, operettrészletet adott elő, Ciaciarelli Márta modern táncot, majd édesapjával klasszikus kamarazenét; a továbbiakban élvezhettünk néptáncot, latin táncot, dúdoltunk ír zenét a fellépőkkel, sőt, a 12. E osztály újra előadta nagysikerű szalagavató táncát, amely a Shrek-univerzum figuráit idézte meg.

 

A műsor észrevétlenül adta át helyét a közös táncnak: a 11—12-es diákok palotás nyitótánca után a keringőt Igazgató úr indította, ehhez csatlakoztak a megjelentek.

A tánchoz a talpalávalót két élőzenekar felváltva húzta: a Sentinel zenekar iskolánk jelenlegi, a Tukacs-zenekar volt diákjaiból (ma már maguk is petőfis szülők) áll.

Büszkeséggel említjük meg azoknak a pedagógusoknak a nevét, akik óriási szerepet vállaltak a műsor létrejöttében: a műsort Török Csaba igazgató úr vezette Forróné Zsámboki Judittal, aki Szentmártonyné Csépai Ildikóval a 12.E Shrek-táncát is koordinálta; Timár Tímea énekművész saját személyében is fellépett. Flaskay Zsuzsa a színjátszókör művészeti vezetőjeként meghatározója volt a műsor hangulatának, nagyban köszönhető neki, hogy Szendrey Júlia személye valódi központi alakja lett a mi Júlia bálunknak. A szervezésben oroszlánrészt vállalat a két igazgatóhelyettes asszony, Törökné Nagy Mária és Nagy Edit.

A szülői közösséget Háromszéki Henriett szervezte; az általuk működtetett teaházat nagy odaadással rendezte be, dekorálta és vezette.

A hangulat már a bál kezdetén is remek volt, szervezők, fellépők és vendégek egyaránt a legjobb kedvüket hozták erre az estére, csupa mosolygós arcot lehetett látni mindenütt, a kacagás minduntalan felcsattant valahol az épületben.

Végignézve a termeken örömmel láttuk, hogy célunkat, legalábbis erre az estére maradéktalanul megvalósítottuk: az asztaloknál tanárokból és szülőkből vegyesen szerveződött baráti társaságok csevegtek, a táncparkett mindig tele volt felszabadultan táncoló párokkal és csoportokkal, a teaházban meghitt beszélgetések folytak, és még a fellépés után ottmaradó felsőbb évfolyamos diákok bekapcsolódtak a közös táncokba, éneklésekbe.

Őszintén reméljük, hogy nemcsak mi, a szervezők, hanem minden kedves vendégünk, fellépőnk és segítőnk is remekül érezte magán ezen az estén, új barátokat szerzett – és jövőre is megtiszteli jelenlétével a Júlia bált.